Mikor elkezdtem a Közép-Dunántúli pirost végigjárni nagyon zavart az, hogy a neten alig lehet információkat gyűjteni róla. Mint megtudtam saját pecsételője a legtöbb helyen nincs. Ezért gondoltam megosztom másokkal azt, hogy nekem hogyan sikerült szereznem, hátha tudok ezzel valakinek segíteni. A Gerecse szakaszát három részre bontottam és három különálló túranapon teljesítettem. Az első nap Piszkéről indultam, ahol rengeteg helyen lehet pecsételni. Én egy kisboltban szereztem aminek már nem emlékszem a nevére. A következő megálló Pusztamarót volt. Itt az OKT bélyegzőt használtam. 

Ezután a Király-kút érintésével eljutottam Héregre. Itt a kocsmában szereztem bélyegzőt, majd következett egy hosszú szántóföldes szakasz és megérkeztem a nap végpontjára Tarjánra. Itt a Kőfaragó vendéglő volt a pecsét szerző hely. 

Táv: 21,7 km
Nehézség: Közepes
Pecsétek: 4 db KDP, 1 db OKT

A következő alkalommal Tarjántól Csabdi-ig mentem a piroson és Bicske állomáson fejeztem be a túrát. Tarjánról egy ködös napon indultam el a Somlyóvár felé. Mivel nagy kilátás most nem lett volna a Somlyó-tetőre vezető kék háromszöget most kihagytam. Somlyóvárnál az OKT bélyegzővel tudtam pecsételni. A menedékház mögötti réten azért a Tarjáni-medencére adódott egy kis kipillantás.

Leérve a hegyről a lankás legelők közt kutyákkal teli gazdaságok voltak. Csabdin van egy borozó, ott lehet pecsétet szerezni. Itt elhagytam a piros jelzést és a sárgán indultam el Bicske felé. Útközben még letértem egy piros rom jelzésre is ahol egy Csillagvizsgáló és Mauzóleum romjait lehet megnézni. A sárga jelzés egyenest Bicske vasútállomásra vitt. 

Táv: 25,4 km
Nehézség:Könnyű
Pecsétek: 3 db KDP, 1 db OKT

A harmadik túranap Bicskétől Szárig tartó szakasz volt. Azon a sárga jelzésen indultam vissza Csabdira amin előzőleg lejöttem. Ezen a napon is ködmenet volt várható. Csabdi szélén egy középkori templom romjai láthatóak.

Óbarok a következő pecsételő hely. Az útvonal környezetében nem találtam semmit ahol lehetne szerezni. Megpróbáltam bemenni a faluba. Szerencsétlenségemre nem volt nyitva az egyetlen kocsma ahol lehetett volna kérni, az élelmiszerboltban pedig nem tudtak adni. Csináltam néhány fényképet bizonyítéknak és tovább mentem. A következő rész tartogatott pár természeti szépséget. Az első rögtön Óbarok feletti elhagyott kőfejtő. 

Aztán a hangulatos Váli-patak mellett haladtam és értem be Nagyegyházára. 

Innen már nincs messze az utolsó állomás Szár. Útközben még szerettem volna a kék háromszög jelzésen megnézni a Zuppa-tetőről a kilátást, de túl nagy volt a köd. Szárligeten az állomáson nem lehet pecsételni, én az Aréna sörözőben szereztem a következő túrán.

Táv: 23,6 km
Nehézség: Könnyű
Pecsétek: 3 db KDP

A kéktúra Hűvösvölgy és Csobánka közötti részét jártuk be, illetve a Pilisi kilátások hiányzó két pontját. Hűvösvölgyből elindulva a kéktúra útvonalán felmentünk az Árpád-kilátóba és a Hármashatár-hegyre. 

A Teve-szikla után megnéztük a kevély-hegyi kőfülkét és ezután következett az egyéni rész. A Kevély-nyeregben pecsételtünk és a piros sáv jelzésen elindultunk a Nagy-Kevély tetejére. Itt volt a Pilisi Kilátások egyik pecsételője. 

Visszamentünk a Kevély-nyeregbe és folytattuk a kéktúrát addig ameddig a sárga jelzés be nem csatlakozott. Mi itt jobbra fordultunk és felmentünk az Oszoly-csúcsára ahol egy újabb Pilisi kilátások pecsét volt. Előttünk hevert a Pilis gyöngyszeme, Csobánka. Innen lementünk Pomázra és befejeztük a túrát. 

Táv: 30,2 km
Nehézség: Közepes
Pecsétek: 5 db OKT, 2 db Pilisi kilátások

A Kalandorok egyik videójából vettem az ötletet, hogy hétvégén meglátogassuk a Pilis és Visegrádi-hegység három nagy szurdokvölgyét. Pilisszentkeresztről indultunk és elsőnek a kék jelzésen nekivágtunk a Dera-patak völgyének. Nagyon szép és romantikus kis szurdokvölgy. A kéktúrázóknak nem hiszem, hogy be kellene mutatni.

A szurdokvölgy aljától jön a nem jelzett rész. Kimentünk az útra és egészen lementünk a Középső major buszmegállóig. Ott a kerítés mellett felmentünk az erdőbe és megkerestük a Szalabasina patakot. Az évnek ebben a szakaszában eléggé ki volt száradva. Ez a völgy igazán vadregényes. Egy régi turista térkép még jelzett itt útvonalat, de egy vihar következtében bedőltek a fák és lezárták. Azóta az enyészeté. A völgy elején valóban nagyon nehéz volt haladni, mert kidőlt fák hálója állta utunkat. Feljebb érve pedig ahogy szűkült a völgy egy kis sziklát is kellett mászni. Végül kijutottunk a piros sáv jelzéshez, ahol a Salabasina-kút várt minket. 

A piros jelzésen dél felé haladva egy pihenőhöz érünk, majd a piros kereszt jelzésen balra kanyarodtunk a harmadik szurdokunk felé. A Holdvilág-árok sziklafalai és hangulata lenyűgöző. Az elején a Domini-forrás várt minket. Jól esett a hűsítő víz. A szurdok egy kultikus hely, sok legenda fűződik hozzá. Állítólag itt temették el Árpád-vezért, az Y-barlangot pedig a pilisi pálosok használták. Itt található a Meteor-létra is, amin felkapaszkodva folytattuk utunkat. 

A szurdokvölgyet elhagyva követtük tovább a piros kereszt jelzést, majd a kidőlt tölgyikreknél balra fordultunk a sárga sáv jelzésen. Néhány kilométer megtétele után balra fordultunk a sárga kereszt jelzésen és visszamentünk Pilisszentkeresztre a Szent-kút érintésével. 

Táv:20,1 km
Nehézség: Nehéz
Pecsétek: 1 db OKT

Itt a nyár és akár több napos túrákat is lehet szervezni. Azt a kéktúra szakaszt folytattam, amit előzőleg Szelesténél fejeztünk be. Az állomástól visszasétáltam a faluba egy pecsétért, majd elindultam Bögöt irányába. Nem ez az OKT legszebb útvonala, de nagyon embert próbáló tud lenni. Főleg ha az ember egyedül teljesíti és három napra közel 100 km-t tervez. Sok írás született már a kéktúráról, nem is szeretnék újabb sablont írni. Ezen a szakaszon nincsenek komoly szintek, viszont nehezen járható. Nincs karban tartva, néhol ember magasságig érő gazban kell gázolni. Rengeteg bogár nehezítette az utat, na és ott volt a kánikula. És nem utolsó sorban túl sok volt a táv. Nagy zsákkal nem szabad ennyit menni, mert annak a láb látja a kárát. Első éjszakámat Sárvár és Gérce közti szakaszon töltöttem a vadonban. A másodikat a Szajki-tavaknál lévő kempingben. 

Volt azért néhány látnivaló ami nagyon tetszett. Sárvári-vár, Sárváron a csónakázó tó, a Farkas-erdő, a közelgő Sümegi-vár látványa. 

Táv: 95 km
Nehézség: Közepes
Pecsétek: 13 db OKT

Ezt az eszközt a mátrai favágók használták egyszerű ételeik elkészítése céljából. Ameddig a munka folyt, az edényben a hús és a zöldség tökéletesen összepárolódott, nem volt szükség felügyeletre. Parázson használva szinte bármit el lehet benne készíteni. Ezt az eszközt én először a Magyar Bushcraft Közösség videóiból ismertem meg. Nagyon megfogott az eszköz egyszerű kezelhetősége, az ételek változatos elkészíthetősége és a hagyományőrző vonal. Két tárcsából áll, ami összecsukva diszkosz formát ad. Egyik oldalán szegecsekkel van biztosítva, a nyitható oldalán pedig kampóval lehet zárni. Kis böngészés után megtaláltam, hogy a meska.hu oldalán vagy a készítőtől 2,4,8,12 személyes diszkoszokat is lehet rendelni. Én úgy gondoltam, hogy a túrákra a 2 személyes tökéletesen megfelel. 4000 Ft+ szállítási költséggel nem hiszem, hogy megterhelő lenne. A dobozban még recepteket is kapunk. Első alkalommal megtörtént a beavatás, ami azt jelenti hogy zsiradékkal kikentem és a tűzön kiégettem. A beavatás után házi hurkát és kolbászt sütöttünk. Második alkalommal sikerült kenyeret sütni és nyulat. A húst, már előző nap fűszeres páclében hagytam. A hús mellé került egy kis zöldségköret. Parázson kell sütni, különben odaéghet, biztonság esetére használhatunk alufóliát is. Elég tápláló ebéd sikerült belőle. Tisztítás után zsiradékkal kikenve kell tárolni. 

Két héttel az első kör után egy újabb túrába fogtunk. A kiindulóhelyünk Pilisszentkereszt és a fő célunk a Pilis legmagasabb pontja. A központból a piros jelzésen indultunk, majd a falu szélében a zöld sávra tértünk, ami a Klastromromhoz és a Klastrom-forráshoz vezet. Ebben a volt ciszterci apátságban temették el II.András feleségét Gertrúdot, akit Bánk bán és társai öltek meg. 

A zöld sávon haladva balra egy különleges sziklaképződmény tűnik fel a hegy oldalában. Már régóta kíváncsi voltam a Vaskapu-sziklára, úgy gondoltuk belefér ennek a megnézése is. Nem vezet fel jelzett út, de megéri a meredek kitérő. Nem utolsó sorban van itt egy bivakhely és még kilátás is akad. 

Visszatértünk a zöld jelzéshez, majd a Mária-padnál a piros kereszten folytattuk utunkat. Néhány kilométer után bekapcsolódik a zöld háromszög és a zöld sáv jelzés is. Mi a zöld jelzésen haladtunk balra. Ismét egy hosszabb szakasz jött a zöld jelzésen, majd figyelni kellet, mert jobbra volt egy rövid kis zöld háromszög jelzés. Ennél a kilátópontnál volt az első pecsétünk. 

Ezután egy kis réthez érkeztünk és egy újabb zöld háromszög jelzésen felmentünk a Pilis-tetőre ahol a régi geodéziai mérőtorony átépítésével alkották meg a Boldog Özséb-kilátót. 756 méterével ez a Pilis legmagasabb pontja. 

A lefelé haladó zöld sáv szerpentin útján több helyen is remek kilátóhely akad. Sokáig nem tértünk le a zöld jelzésről. Az utolsó pecsételő helyünk a Hosszú-hegyen volt. Pilisszentkeresztre arra indultunk vissza amerről jöttünk, egészen addig amíg a zöld négyzet jobbról be nem csatlakozott. Ez vezet a Som-hegyi kulcsosházhoz, ennek a folytatása a kék négyzet. A Dera-patak völgyének felső részébe érkeztünk és a kék jelzésen visszamentünk Pilisszentkeresztre. 

Táv: 22,5 km
Nehézség: Nehéz
Pecsétek: 3 db Pilisi kilátások

Ebben a jelvényszerző túramozgalomban Magyarország 7 jellegzetes pontját kell felkeresni, amit túrázások során amúgy is érintenénk. 

1. Az ország közepe.
   Helye: Pusztavacs községtől északra 1 km.
2. Az ország legmagasabb pontja 1015 m.
   Helye: Mátra, Kékestető.
3. Az ország legmélyebb pontja 75,5 m
   Helye: Szegedtől (szegedi Tisza-hídtól) délre légvonalban kb. 8 km, Tiszaszigettől nyugatra 2 km-re elhelyezett jel.
4. Az ország legészakibb pontja
   Helye: Füzér-Lászlótanya üdülő, a volt Károlyi vadászkastély kilátója.
5. Az ország legkeletibb pontja
   Helye: Garbolc községtől északkeletre kb. 2,5 km, a Túr első magyar területen levő hídja közelében elhelyezett jel.
6. Az ország legdélibb pontja
   Helye: Beremendtől délre, a Beremend-Kásád közút mellett elhelyezett jel.
7. Az ország legnyugatibb pontja
   Helye: Szakonyfalutól délre, vadászházi erdei pihenő.

Az MTSZ-nek írtam egy e-mailt, amiben megkérdeztem hogyan juthatnék hozzá a pecsételő füzethez. Azt felelték, hogy ezt nem lehet sehol megvásárolni, ezért elküldték én pedig kinyomtattam. A legdélebbi pontot sikerült érintenem egy látogatás keretében. Pecsétet ugyan nem találtam, de Beremenden a Polgármesteri hivatalban tudtak adni. 

A Pilisi kilátások túramozgalmat kezdtük ezen a napon el. A füzet megrendelése után megterveztem az első túránk útvonalát. Van néhány kilátópont amit érinteni és pecsételni kell, de a megközelítésüket teljes mértékben ránk bízza a mozgalom kiírója. A gépjárművet Kesztölcön hagytuk és a zöld jelzésen elindultunk. Felmásztunk a Kátágú-hegyre és egy rövid zöld háromszög jelzéssel eljutottunk a kilátóponthoz ahol az első pecsétet szereztem. 

Ilyen dobozokban van a pecsét. 

A zöld jelzésen haladva balra tértünk le a zöld kereszten, majd megint balra a zöld négyzeten jutottunk el a Fekete hegyi (Sasfészek) kulcsosházhoz ahol a következő pecsét volt. Az erkélyről látszik igazán a táj. 

A zöld négyzeten visszaindultunk és újra a zöld sávon találtuk magunkat. A zöld, piros és sárga jelzések kereszteződésénél van egy másodig világháborús emlékmű. Mi a zöld jelzésen folytattuk majd nemsokára a zöld háromszögre tértünk rá. Ez a jelzés a Fekete-kőhöz vezetett ahol pazar panoráma várt ránk. Szemben Pilisszentlélek házai látszanak a mélységben. Lefelé meredek ösvény vezet a sziklaoldalba ami hatalmas játszótérnek látszik, de csak akkor ha elég óvatosak vagyunk.

Visszaindultunk az előbb említett emlékműig, ahol a sárga jelzésre tértünk rá. Később balra a zöld kereszten haladtunk tovább, ahonnan letért jobbra egy zöld háromszög jelzés. Ez vezet a Klastrompuszta fölé tornyosuló Kémény-sziklához. Ez is egy újabb pecsételő hely. 

Visszatértünk a zöld kereszthez, majd a piros jelzésen jobbra haladtunk. Ezen az úton balra fel lehet menni a Legény-barlanghoz, de mi most ezt kihagytuk mert már előzőleg jártunk arra. A piros jelzésről balra tértünk le és a sárgán haladtunk egy rövid ideig, majd a sárga pont jelzésen eljutottunk az Esperanto-forráshoz. Itt eredetileg a sárga háromszög jelzésen mentünk volna fel a Basina kilátópontjához, de kaptunk egy információt hogy a Csévi-barlangot érdemes megnézni. A forrástól kis táblák el is vezettek a barlangig. 

Amiért felkeltette az érdeklődésünket ez a barlang, hogy át lehet rajta menni. És valóban, egy kis mászással valamivel feljebb ki lehet jutni a barlangból. Ide érdemes fejlámpát hozni. Meglepetésünkre ahogy felkapaszkodtunk pont a kilátóponthoz jutottunk. 

Pecsételés után az eredeti útvonalon, a sárga kereszten mentünk vissza, majd a sárga pont, majd a sárga kereszt. A kereszteződésnél viszont ezen a jelzésen tovább haladva mentünk Klastrompusztára. A Pálos-fa és a Pálos kolostorrom mellett mentünk el és az utat követve sétáltunk vissza Kesztölcre. 

Táv: 21,6 km
Nehézség:Közepes
Pecsétek: 5 db Pilisi kilátások, 1 db OKT

Itt azonban még nem ért véget a nap. Tovább álltunk és Piliscsaba és Pilisvörösvár közötti Kopár csárdánál hagytuk az autót. A piros jelzésen haladva hangulatos fenyveserdőn értünk el a Gyula pihenőhöz. Itt megszereztük a Vörös-hegyhez tartozó pecsétet. Visszafelé a piros körtúra jelzésen érkeztünk az autóhoz.

Táv: 3,6 km
Nehézség: Könnyű
Pecsétek: 1 db Pilisi kilátások

Egy újabb OKT szakaszt teljesítettünk egy körtúra keretében. A szinte már megszokott kiindulóhelyünkről, Pilisszentkeresztről vágtunk neki a napnak. Az első OKT pecsétet a Felső kocsmában beszereztük és elindultunk a kék jelzésen Dobogókő irányába. A faluból kiérve meredek kaptatón lihegve haladtunk előre. A túra legelején kell leküzdeni a legnagyobb szintet. Első állomásunk a Zsivány-szikláknál volt. 

A kék jelzésen tovább haladva elérjük Dobogókőt, ami a magyar turisták legkedveltebb zarándokhelye. November közepén, hétköznap nem igazán lehet emberek tömegével találkozni erre. Ezt persze nem is bánjuk, viszont az idő arra ösztökél, hogy gyors körülnézés után tovább is menjünk. A Báró Eötvös Lóránd menedékháznál megszereztük a második pecsétünket. A kilátónál erős szél fújt, sokáig nem is nézelődtünk. 

A nagy emelkedő után mondanom se kell nagy ereszkedés következett és haladtunk a következő állomásunk a Sikárosi-rét felé. A Szilágyi Bernát-forrásnál tartottunk egy ebédszünetet. A rét túloldalán az erdészháznál található a pecsét. 

Innentől a Bükkös-patak völgyében haladtunk, amivel utunk során már többször találkoztunk és közben elértük a mai második forrásunk is, a Kárpát-forrást.

Lassacskán elértük Pilisszentlászló határába és a Kis Rigó vendéglő kapuján megtaláltuk a pecsétet. Itt váltunk el az OKT útvonalától és a piros kereszt jelzésen elindultunk visszafelé. Felérve a Tüskés-hegyre sajnos nem volt nagy kilátás, mert benőtték a fák. 

A piros kereszt ezután a piros háromszög jelzésbe futott. Mi nem Prédikálószék irányába indultunk, hanem Dobogókő felé. Ezen az úton értünk el a Király-kúthoz. 

Egészen addig haladtunk a piros jelzésen ameddig nem kereszteztük az OKT útvonalát ahol ma már egyszer jártunk. Innen mi a kék kereszten mentünk tovább. Ez az útvonal kevésbé karbantartott, nem is igazán találkoztunk senkivel. A kék kereszt és a sárga kereszt egy darabon összeér, majd a sárga kereszten jutottunk vissza Pilisszentkeresztre, de előtte még megnéztük a Szent-kutat. Már szürkületben érkeztünk le a hegyről. 

Táv: 25,2 km
Nehézség: Nehéz
Pecsétek: 4 db OKT

Újabb KDP napra ébredtünk. Az Oroszlány-Szár közötti szakasz bejárására vállalkoztunk. Az első pecsétet Oroszlány vasútállomáson be is lehet szerezni. Átvergődve a városon rövid séta után eljutottunk Majkpusztára, ahol a szerzetes kolostort kívülről körbejártuk. 

Továbbhaladva Vértessomló faluba jutunk el ahol be lehet gyűjteni a második pecsétet. A faluból kiérve tettünk egy kisebb kitérőt az új Somló-hegyi kilátóhoz. Nem vezet fel jelzés, de egy kis kutakodásnak köszönhetően azért feltaláltunk. Érdemes utána nézni és ha erre jár az ember felmenni a 315 méter magasan lévő kilátóhoz, ahonnan belátni a Tatai-medencét.

Visszatérve a piros jelzéshez a megszokott hangulatos vértesi erdőben barangolhattunk és elérve a Szép Ilonka-forrást megpihentünk. 

Következő állomásunk a Körtvélyes tetején található geodéziai mérőtorony. Ide egy rövid kis piros háromszög jelzésen jöhetünk fel. Természetesen a szokásos "Felmenni tilos, és életveszélyes!" felirat várt bennünket, de kár lenne kihagyni a kilátást. 

Szép lassan leérve a hegyekből elérjük végállomásunkat Szár települést. Itt az Aréna sörözőben pecsételtünk. Az állomáson erre nincs lehetőség!

Táv: 25,7 km
Nehézség: Közepes
Pecsétek: 3 db